Egy Pest megyei településen lefoglalták azt a több tonnányi DVD-t, amely összefüggésbe hozható az elmúlt hetekben nemzetközi visszhangot is kiváltó magyar „megcsalási vírussal”.

A leküzdhetetlen megcsalási kényszertől szenvedő áldozatok vallomásai alapján a rendőrség már egy hete tudja, hogy a vírus terjesztője egy bizonyos mozgóképes adathordozó lehet, arra azonban senki nem számított, hogy a napok óta megfigyelés alatt tartott családi ház pincéjében ilyen sok példányban találják meg az inkriminált „művészfilmet”. Rendőrségi forrásaink szerint a nyomozóhatóság tökéletesen tanácstalanul állt a jelenség előtt mindaddig, amíg a kezükbe nem került az egyik áldozat – egy költőnő – lehallgatási jegyzőkönyve.

Itt egy csúcs sztori, hallgasd, s higgyed is el, hiszen elvem
Mindig a szentigazat mondani, mert az a jó.
Az történt tkp., hogy a pletykás, undori nyelvek
Vészt szabadítának kapcsolatukra, jaj, ó.

Úgy indult el e rettenetes, csunya-rossz lavinácska,
Hogy Sziszi és Szöszi bent ültek a lányklozeten.
És kinyitá pici száját szép Szöszi, jaj, e libácska,
S oly szavakat szólt, mely szókban nincs köszönet.

„Képzeld el, Sziszikém, a minap mi nem és mi esett meg!
Házibarátommal dévédét skubizunk.
Az volt címe, ha jól tudom én, Keserű méz, csezmeg,
Kedvem szottyana hát, s szólék, jer, bulizunk.”

„Felkerekedtünk hát oda, hol ki került az utamba!
Hát Muci, s pluszban az ő durván jó pasija.
Fogtam hát magamat, s Mucikát lepusziltam, bamba
Nézést váltva ki így, mert Muci egy fapina.”

„Ám pasasunk az adást levevé, s odajött, biza, hozzám,
Udvarias hajbók, s szembókok közepett.
– Édes kis szöszi, fel budavári kecónkra te jössz mán!
Mentünk is hamarost, s én feküvék közipütt.”

Ez történt Szöszivel, Mukifej, papukám, ugye, mit szólsz!
El se hiszem: tök gáz, vérciki, skandallum!
Elhívtam Sziszit is, megerősíti ő: nem vicc volt.
Hoz majd filmeket is, s dévédézni fogunk.