- Megjelent a Híres este! Vegye, vigye, egye a híreket! Megjelent a Híres este! – kürtölte világgá a portékáját egy tizenéves barna mokány fiú.
- ’Estét! Egyet kérek! Vissza nem kérek! – szólította meg egy ötvenes fekete öltönyös férfi a srácot.
- Tessék parancsolni! Köszönöm! Megjelent a Híres este! A férfi aki felnégyelte az órát! Gyermeket hozott világra az a nő, aki meg sem született! Képregényben folytatódik a Láthatatlan emberek története. Kutyafuttában hírek…Matyó bátyó már nem hímezik, hámozik… - jutott még el az úriember fülébe a rikkancs egyre távolodó hangja.
- Nézzük csak, hányadik oldalon van ez a hír. 8, 9…10..Nicsak, itt is van! „A leghíresebb mezőkövesdi népműves férfi karácsony közeledtével almát hámoz családja körében. A szép számú, tizenhárom fia versenyez, hogy a lehámozott héjakból ki tud szebb alkotást létrehozni.” Ekkor megcsörrent a telefon a zsebében.
- Halló, itt Zoli! – szólt bele a telefonba a férfi.
- Szia! Móric vagyok! Jókor hívlak?
- Igen! Mondjad, miben segítsek?
- Holnap otthon leszel? Felugorhatunk hozzád?
- Persze! De kaja nincs.
- Majd viszünk mi! Levágtunk 2 hízót. Most pár napig van mit ennünk.
- Rendben! Mi más célból jöttök még fel a havasokba?
- Egy mérési gyakorlatra!
- Mit mértek itt a fél méteres hó alatt?
- Alatta semmit! Viszont mikor esik, akkor gyorsan csattognak a sublerek, meg a vakuk!
- Beavatsz az újabb ötletedbe?
- Persze! Biztos lesz mostanában még havazás nálatok.
- Épp tíz perce állt el az utolsó adag. Ahogy beléptem a lakásba, mintha elvágták volna.
- Világcsúcsot szeretnénk felállítani a legnagyobb hópehely megtalálásával!
- Akkor gyertek, mert havunk az van!
- Estére ott vagyunk! Addig csinálj újabb hóesést! Szia!
- Persze…csak azon leszek… Szia! Vigyázzatok az úton! – Miután letette a telefont, még halkan morogta a férfi: „Ezt a feneséget! a bátyám már megint elemében van! Úgy látszik, elfogytak az almák”
